Életrajz Kiadványok Fotók Videók Hangjátékok Írások Képregények Poetix Szanticska Reklám Kapcsolat

A bomnba

Egy dél-afrikai üzletember atombombát épített. Az 53 éves férfi éveken keresztül gyûjtötte, az országba illegálisan csempészett nukleáris anyagokat és a bombakészítéshez szükséges eszközöket, végül az egyik csempész buktatta le. Jelenleg tömegpusztító fegyverek tervezésével, fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával vádolják és ha elítélik, többéves börtönbüntetés vár rá. Az eset kapcsán beszélgettünk Rokker Zsoltival.

Mit szólsz ahhoz Zsolti, hogy egy dél-afrikai üzletember atombombát épített?

Há engemet a tömegpusztító fegyverek hidegen hagynak, kivéve az olyan, ami a csajom tömegébõl pusztít le pár kilót. De azon régebben én is gondolkodtam, hogy összedobok alkatrészenként egy Pannóniát, mer a komplett géphez diétás volt a büdzsém. Oszt mindég penge voltam “legózásból” úgyhogy ment volna az összerakás. De asztán nem kellett annyit várnom, mint Terry Blacknek a gyerekáldásra, mer már másnap megláttam az utasellátó elõtt egy Pancsit, amirõl nem hiányzott semmi, csak én. Úgyhogy elvittem egy cirka két és fél éves próbakörre. De ez má olyan rég volt, hogy a jegyzõkönyv is megsárgult a yardon. Van ennél frissebb összerakós sztorim is. Kíváncsi vagy rá?

Nem. De azért meséld el.

Egyszer volt, hol nem volt, volt otthon egy züllõ garnitúránk, amin évekig fetrengtem. Nagyon csipáztam, de sajna úgy lerohadt, hogy már a csótányok is disszidáltak belõle. A Tecust ugyan nem zavarta, hogy már huzat se volt rajta, mer õt védik a gyári zsír párnái, de nekem nem jött be a fakír fíling. Magába is elég szenvedés volt néznem pölö a múltkor a Horvát-Magyart, úgy meg pláne, hogy a rugók ott is böktek, ahol a szappan se jár. Ezér döntöttem az invesztálás mellett. Gondoltam ismerõstõl kéne venni, hogy ne csesszen át, úgyhogy a svéd bútorosokat választottam, mer azokkal tegezõ viszonyba vagyok, csak nem tudom hol ittuk a pertut. Meg asztán õk ilyen összerakható, meg elemes cuccokat kínálnak, oszt gondoltam, azon is spórolok majd, mint Lagzi Lajcsi az arcpúderon. Igaz aztat nem vágtam, hogy mitõl elemes, mer mikor kérdeztem az eladót, hogy milyen kell bele, ceruza vagy góliát? Úgy nézett rám, mintha aztat mondtam volna, hogy az eszéért szeretem Pamela Anderzont.

Térjünk a lényegre Zsolti.

Jól van, mit sürgetsz? Tolnál egy puhát, vagy mi kerget? Na szóval hazacígöltük a pamlagot, oszt pik-pak összedobtuk. Életembe akkor dolgoztam elõször nyolc órát. De ez még nem lett volna gebasz, de szerintem elcserélték az áruházba a dobozokat, vagy valamit elnéztem az útmutatón, mer mikorra összebarkácsoltam, nem dívány hanem csak valami csálé sámli lett belõle, amibe pluszba még pár szöget bele is kellett vernem és egy rakás fa is megmaradt. A nagymuter aszonta csináljak belõlük könyvespolcot. De mi a francot csináltam volna én egy könyvespolccal? Úgyhogy inkább fölhasogattam gyújtósnak. Jó lesz a télen a cserépkályhába. Ezér aztat mondom, ha össze kell rakni valamit, aztat legjobb, ha szakemberre bízzuk. Errõl jut eszembe, “össze raknám” a húgoddal, bízhat bennem, szakember vagyok.

Életrajz | Kiadványok | Fotók | Videók | Hangjátékok | Írások | Képregény | Poetix | Szanticska | reklám | Kapcsolat