Életrajz Kiadványok Fotók Videók Hangjátékok Írások Képregények Poetix Szanticska Reklám Kapcsolat

Hátsó ülés

Az Egyesült Államokban egész generációkat nemzettek az autók hátsó ülésein, ami egyrészt a legendásan kényelmes amerikai kocsiknak, az alkalmasabb hely hiányának, illetve a változatosság iránti igénynek köszönhetõ. Természetesen az autós szexnek idehaza is voltak, vannak, és lesznek is rajongói. Közéjük tartozik Rokker Zsolti és nagymamája is, akikbe riporterünk a Hörpi bisztró elõtt, a járdán botlott bele.

Arra lennék kíváncsi Zsolti, hogy szeretkeztél-e már kocsi hátsó ülésén?

Ha most ez egy ajánlat, akkor tovább is sétálhatsz, mer nem köcsögölök. Amúgy persze, hogy prütyköltem verda ülésen. Legtöbbször egy Trabantén, amit ülõ- fekvõ- és nyomó garnitúrának szereztem a régi albérletembe, miután a csótányok kizabálták alólam a sezlonyt. Nem volt ugyan túl kényelmes, de azt tudtam legkönnyebben bugázni, mer csak egy lemezvágó olló kellett hozzá, amivel úgy felnyitottam bármelyik Trabit, mint egy szardíniás dobozt. Na azon az ülésen sóhajtozott a kerület összes magányos bukszája, akik egy kis gyengédség helyett, rám vágytak. A végén már annyira kikopott a huzata, az intenzív sikálástól, hogy a kiálló rugók szöges ágyat kreáltak belõle, tisztára fakír fíling volt. De legalább tapasztalatokat gyûjtöttem szado-mazo vonalon is…

A további részleteket talán hagyjuk. Inkább a nénit kérdezem, hogy neki vannak-e tapasztalatai a hátsó traktusból?

Há, mikor lyánykoromban, elemózsiát hordtam a legényeknek a földekre, egyszer lefékezett mellettem a fiatal gróf, a Ford T-modelljével. Oszt invitált, hogy üljek mellé, fogjam meg a váltórúdját meg ilyenek, mondtam neki: Nem szégyelli magát, azér mer az elnyomó osztály tagja, asztat hiszi, neki mindent szabad? Oszt melléültem. No, addig mutogatta a mûszereket, míg a hátsó ülésre nem keveredtünk, oszt talán most az unokám ereiben is kék vér csörgedezne, nem alkoholos, de arra lovagolt az almás deresén az idõsebbik gróf, és mondta a fijának, hogy rangon alul, mi a módi, zabigyerek ellen. No, akkor az európai mûveltségû ifjú úrfi, levizsgáztatott engem alapfokon franciából.

Na és Zsolti, neked melyik volt a legemlékezetesebb eseted ezen a téren?

Pár éve kölcsönloptam a Lali sógor bugyirózsaszín Zaporozsecét, oszt egy éjjel furikázni vittem vele az akkori csajom, az Etelkát. Mer mindég érdekelt az õsmagyarok kultúrája, úgyhogy elakartam látogatni az Etel-közbe. Na, attól már eleve élmény volt a kocsikázás, hogy a Záporon nem volt kipuffogó és olyan hangja volt mint egy önfeledt szõnyegbombázásnak, ezér bármerre hajtottunk kigyúltak a fények, de a legdurvább akkor történt, mikor egy piros lámpánál tegezõdni kezdett a bohócommal az Etelka mandulája, én meg nem vettem észre, hogy már zöld a pilács, és hátulról belénkjött egy locsolókocsi. A következményekrõl annyit, hogy csak a gyors sebészi beavatkozásnak, és tíz öltésnek köszönhetem, hogy nem csökkent drámai módon a térfogatom. Etelka meg azóta is törzsvendég a pszichiátrián. Én meg egy héttel elõre jelezem, ha front közeleg, ne tudd meg mit össze viszketek!

Életrajz | Kiadványok | Fotók | Videók | Hangjátékok | Írások | Képregény | Poetix | Szanticska | reklám | Kapcsolat