Életrajz Kiadványok Fotók Videók Hangjátékok Írások Képregények Poetix Szanticska Reklám Kapcsolat

Újév

Az elmúlt hetek az ünnepek jegyében teltek el, mindannyiunk számára. És ez alól természetesen Rokker Zsolti és családja sem volt kivétel. A konkrétumokról maga az érintett számolt be nekünk.

Na Zsolti, hogy zajlottak az ünnepek?

A karácsony úgy indult, hogy a nagymuter adott egy ezrest a fenyõre, én meg mondtam, hogy a Fenyõre az kevés lesz, mer az 300+áfa alatt bele se kezd a Hotel Mentolba. Erre mondta a mama, hogy a karácsonyfára gondolt, és inzultált a fapapucsával. De nem tudtam fenyõt venni, mer a piac felé úgy mentem, hogy útba essen a Hörpi bisztró, meg egy gépi kaszinó, oszt egy kanyim se maradt. Végül még egy tuját se tudtam szerezni, mer mire a parkba értem már hazahordták mindet, csak az Ismeretlen Katona szobra maradt ott, de aztat mégse vihettem haza fenyõ helyett. Oszt mivel a mama nem engedte felcsicsázni a fikuszát, majd csak februárban állítunk fát, mikor már lesz választék a kukatárolókban.

Ettõl függetlenül, jól sikerült a szentestétek?

Ja, frankón, bár a mama bejglije úgy odasült a tepsihez, hogy hidegvágóval kellett leválasztanom, de mindenkit kárpótolt a fõ fogás, a vegetás kenyérmorzsával töltött csirkefarhát, aminek a receptje az Olcsó húsok, híg levek-címû szakácskönyvbõl származott. A kaja után ajándékoztunk. A Teca vödrös disznózsírt kapott, a mama egy egyiptomi könyvet "A múmiák sminkjét", hogy csinosítani tudja magát a nõegylet gyûléseire, én az Ezermester magazin "Szeszfõzde otthon" különszámát kaptam meg, a nagyfater pedig egy "Kisdolog"-felíratú kacsát, hogy többé ne a herendi vázába brunyáljon. Aztán a hangulat kedviért próbáltam elõadni a "Menybõl az angyalt", de besültem, mint Király Linda a Himnuszba. Úgyhogy maradt a Pokolgéptõl az a nóta, hogy "Mikor az ördög templomba ment, síri csend lett odabent", amitõl síri csend is lett odabent.

Na és hol szilvesztereztél?

Mivel arcokra nem rémlenek, csak az, hogy kereskedelmi mennyiséget ittam meg, szerintem a Névtelen Alkoholisták évbúcsúztatóján lehettem. Arra emlékszek még a filmszakadás ellõttrõl, hogy rágyújtottam valamire, amit ciginek hittem, asztán egy durranást hallottam és néhány fogam világkörüli útra ment. Késõbb a Hudálekné akarta lepókhálóztatni velem a Bermuda háromszögét, de akkor már nem voltam ura a cselekedeteimnek, amit az is bizonyított, hogy Ámokfutó slágereket daloltam. A következõ józan pillanatom, meg már január harmadika körüli, valaki rázza a vállamat és azt mondja, hogy: Passzport bite! Azt meg, hogy hogyan keveredtem haza Hegyeshalomról, nem tudom, biztos a szag után.

Életrajz | Kiadványok | Fotók | Videók | Hangjátékok | Írások | Képregény | Poetix | Szanticska | reklám | Kapcsolat